Mikor van a teljesítés az áfában?

ÁFA 12 PERC OLVASÁS Lacza Sándor

Melyik hónap bevallásába kerül egy ügylet? A válasz két dátumon múlik: a teljesítés napján, és azon a napon, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. A kettő sokszor egybeesik, de nem mindig. Összeszedtük a szabályokat, a végén pedig egy kalkulátor minden esetben megmutatja, melyik dátum és miért.

Két dátum, nem egy

A teljesítés az a nap, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul 55. § (1). Az adómegállapítás napja pedig az, amelyikhez a fizetendő adót kötni kell. Főszabály szerint a kettő ugyanaz, mert az adót a teljesítéskor kell megállapítani 56. §.

Több ügylettípusnál azonban szétválik a két dátum: előlegnél, belföldi fordított adózásnál, Közösségen belüli ügyleteknél és pénzforgalmi elszámolásnál a teljesítés napja nem változik, de az adót más napon kell megállapítani.

Amit előbb tisztázzMilyen ügyletről van szó, ki fizeti az adót (az eladó vagy a vevő), és van-e időszakos elszámolás. Ez a három kérdés eldönti, melyik szabály vonatkozik rá.

A főszabály

Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az ügylet tényállásszerűen megvalósul 55. § (1). A gyakorlatban ez:

  • termékértékesítésnél az a nap, amikor a vevő tulajdonosként rendelkezhet a termékkel 9. § (1),
  • szolgáltatásnyújtásnál az a nap, amikor a szolgáltatás ténylegesen megvalósul, jellemzően amikor befejeződik.

Ha az ügylet tárgya természetben osztható, és a részteljesítésnek más akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés 57. § (1).

LényegA teljesítés a valós gazdasági eseményhez kötődik, nem a számla keltéhez és nem a fizetéshez. A további pontok mind ettől való eltérések.
Figyelj ráHa teljesítés nélkül bocsátanak ki számlát, az adófizetési kötelezettség a számlán szereplő eladónál akkor is beáll. Csak akkor mentesül, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy nem történt teljesítés (vagy azt más teljesítette), és a számlát haladéktalanul érvényteleníti 55. § (2).

Időszakos elszámolás

Ha a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg (bérleti díj, könyvelési díj, közüzem, karbantartási átalány, előfizetés), három dátum viszonya dönt: a számla vagy nyugta kibocsátása, a fizetési határidő és az elszámolási időszak utolsó napja 58. §.

58. § (1) · főszabály

Ha egyik kivétel sem áll fenn.

Az időszak utolsó napja

58. § (1a) a) · előre fizetés

Ha a számla (nyugta) kibocsátása és a fizetési határidő is megelőzi az utolsó napot.

A számla kibocsátásának napja

58. § (1a) b) · utólagos fizetés

Ha a fizetési határidő az utolsó nap utánra esik.

A fizetési határidő, de legfeljebb az utolsó nap + 60. nap

Ahol a legtöbb hiba születik
  • Az előre fizetős ágban mindkét dátumnak meg kell előznie az utolsó napot. Ha csak az egyik előzi meg, marad a főszabály.
  • Ha a fizetési határidő pontosan az utolsó napra esik, egyik kivétel sem teljesül, tehát az utolsó nap a teljesítés.
  • Az utólagos fizetésnél a számla kelte közömbös: a fizetési határidő számít, amit a 60 napos plafon korlátoz.

Egy hónapnál, illetve egy évnél hosszabb időszak

  • Ha az időszak meghaladja az egy naptári hónapot, és Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről van szó, minden naptári hónap utolsó napján is időarányos részteljesítés történik 58. § (2).
  • Ha az időszak meghaladja a 12 hónapot, időarányos részteljesítés történik a naptári év utolsó napján is, ha határon átnyúló szolgáltatásnál az igénybevevő fizeti az adót; minden más esetben a 12. hónap utolsó napján is 58. § (3).

Mikor nem alkalmazható

Az 58. § nem vonatkozik a zárt végű lízingre és a részletvételre, mert ott a birtokbaadás maga a termékértékesítés 58. § (4), 10. § a). Ha az eladó az 58. § szerinti teljesítés előtt jogutód nélkül megszűnik, a teljesítés a megszűnést megelőző nap 58. § (5).

Próbáld ki lentebb a kalkulátorban: beírsz három dátumot, és megmutatja, melyik ág érvényes és miért.

Előleg

Ha a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt adnak, a fizetendő adót pénzbeli előlegnél a jóváíráskor vagy kézhezvételkor, egyéb előlegnél a megszerzéskor kell megállapítani 59. § (1). A teljesítés napja ettől nem változik, az előleg csak az adómegállapítást hozza előre.

  • A kapott előleg az adót is tartalmazza, ezért az adót belefelé kell kiszámolni 59. § (2).
  • Ha határon átnyúló szolgáltatásnál az igénybevevő fizeti az adót, a kifizetett előleg után is ő állapítja meg, de ilyenkor az előleg nem tartalmazza az adót, arra rá kell számolni 59. § (3).
  • Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél az előleg nem keletkeztet adómegállapítást 59. § (4).

Belföldi fordított adózás

Belföldi fordított adózásnál a vevő fizeti az adót 142. §. Ide tartozik például a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési-szerelési munka, a 6. számú mellékletben felsorolt termékek (jellemzően hulladék) értékesítése, és az ingatlanértékesítés, ha az eladó élt az adókötelessé tétel választási jogával.

A teljesítés napja itt is az általános (vagy az 58. §-os) szabály szerint alakul, a vevőnek azonban a következő három időpont közül a legkorábbin kell megállapítania az adót 60. § (1)–(2):

  • a teljesítést tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvétele,
  • az ellenérték megtérítése,
  • a teljesítést követő hónap 15. napja.
Miért ígyAz adót a vevő állapítja meg, ezért ahhoz az eseményhez kötik, amelyből biztosan tudomást szerez az ügyletről. A 15-i határnap pedig megakadályozza, hogy a számla késése miatt csússzon az adó.

A 60. § nem vonatkozik arra a határon átnyúló szolgáltatásra, amelynél az adót az igénybevevő fizeti 60. § (5): ott az adót a főszabály szerint, a teljesítéskor kell megállapítani. Ha a vevő jogállása a teljesítés és az adómegállapítás között úgy változik, hogy tőle adó nem lenne követelhető, vagy a tartozását átvállalják, az adót a változást megelőző napon, illetve az átvállaláskor kell megállapítani 60. § (3).

Közösségen belüli ügyletek

Közösségen belüli termékbeszerzés

A teljesítés napját ugyanúgy kell meghatározni, mint egy hasonló belföldi termékértékesítésnél 62. §. A fizetendő adót a teljesítést tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani 63. § (1).

Közösségen belüli adómentes termékértékesítés

Az adót a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani, de ha a teljesítést tanúsító számlát ennél korábban bocsátják ki, akkor a kibocsátáskor 60. § (4). Egy hónapnál hosszabb elszámolási időszaknál minden naptári hónap utolsó napján is részteljesítés történik 58. § (2).

Vevői készlet más tagállamban

Ha a feltételek teljesülnek, a Közösségen belüli adómentes értékesítés akkor valósul meg, amikor a vevő lehívja a terméket, vagyis átengedik neki a tulajdonosként való rendelkezési jogot 12/A. § (3). Ha a megérkezést követő 12 hónapon belül ez nem történik meg, a 12 hónap leteltét követő napon saját termék Közösségen belüli továbbítása valósul meg 12/A. § (4).

Nem a fizetési határidő számítAz 58. §-sal ellentétben itt a számla kibocsátása és a 15-e közül a korábbi dönt. A 15-i határnap akkor lép be, ha a számla késik vagy elmarad.

További különös esetek

  • Zárt végű lízing, részletvétel: termékértékesítésnek minősül, a teljesítés a birtokbaadás napja, a teljes ellenértékre 10. § a). Az 58. § itt nem alkalmazható.
  • Termékimport: a teljesítés az a nap, amikor megszűnik a termék vámjogi helyzete, vagy kikerül a vámeljárás hatálya alól, jellemzően a szabad forgalomba bocsátáskor 64. § (1). Vámköteles terméknél a vámra vonatkozó szabályok az irányadók 64. § (2)–(3).
  • Pénzforgalmi elszámolás: a teljesítés napja nem változik, de a fizetendő adót az ellenérték jóváírásakor vagy kézhezvételekor kell megállapítani 196/B. § (2) a). Nem vonatkozik a zárt végű lízingre és a Közösségen belüli adómentes értékesítésre, és csak akkor alkalmazható, ha a számlán szerepel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés 196/B. § (4).
  • Egyszeres könyvvitel vagy bevételi nyilvántartás: pénzbeli ellenértéknél az adót legkésőbb a megfizetéskor lehet megállapítani, de ha a teljesítéstől számított 45. napig nem fizettek, a határidőt követő napon a meg nem fizetett részre is meg kell állapítani 61. § (1)–(3).
  • Bíróságnak, hatóságnak nyújtott szolgáltatás: ha az ellenértéket határozat állapítja meg, a teljesítés a jogerős vagy véglegessé vált határozat közlése 57. § (2).

Mi kerül a számlára

A számla kötelező adata a kibocsátás kelte, és a teljesítés napja is, ha az eltér a kibocsátás keltétől 169. § a), g). Előlegszámlán a teljesítés napja helyett az előleg miatti adómegállapítás napja szerepel, ha eltér a keltétől. Ha a két dátum azonos, elegendő a keltet feltüntetni.

A számlát legkésőbb a teljesítésig, előlegnél az adómegállapításig kell kibocsátani, de legfeljebb az ettől számított ésszerű időn belül 163. § (1)–(2):

  • haladéktalanul, ha az ellenértéket legkésőbb a teljesítésig (előlegnél az adómegállapításig) kifizetik,
  • 8 napon belül, ha a számla áthárított adót tartalmaz vagy tartalmaznia kellene,
  • a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig Közösségen belüli adómentes értékesítésnél, és olyan határon átnyúló szolgáltatásnál, amelynél az adót az igénybevevő fizeti.

Teljesítési dátum kalkulátor

Válaszd ki az ügylet típusát és add meg a dátumokat. A kalkulátor kiszámolja a teljesítés vagy az adómegállapítás napját, és lépésenként megindokolja.

Add meg a dátumokat, és itt jelenik meg az eredmény.

Az írás a 2007. évi CXXVII. törvény 2026. szeptember 15-től hatályos szövegén alapul. Általános tájékoztatás, nem helyettesíti a konkrét ügylet vizsgálatát.