Kereskedelmi ügyletek az áfában: mikor van magyar áfa?

ÁFA 12 PERC OLVASÁS Lacza Sándor

Közösségi értékesítés, szolgáltatás, export, háromszög- és láncügylet: a számlán sokszor nincs magyar áfa, de nem ugyanazért. A döntést mindig a teljesítési hely, az ügylet típusa és a résztvevők adójogi státusza határozza meg. A legfontosabb 2026-os szabályokat rövid példákkal és egy kétszereplős ügyletazonosítóval foglaljuk össze.

Először ezt a három kérdést tedd fel

Az áfakezelést nem az dönti el, hogy külföldi-e a partner vagy hogy a számlán szerepel-e áfa. Előbb az ügyletet kell minősíteni.

  • Mi az ügylet? Termékértékesítés, szolgáltatás, Közösségen belüli beszerzés vagy más különös ügylet?
  • Hol van a teljesítési hely? Ha nem Magyarországon, főszabály szerint magyar áfa sincs.
  • Ha belföldön teljesül: egyenes adózás, adómentesség vagy fordított adózás alkalmazandó?

Adómentesség levonási jog nélkül

Ilyen lehet az alanyi adómentesség, illetve az Áfa tv. 85–86. §-a szerinti egyes egészségügyi, oktatási, pénzügyi vagy ingatlanügyletek. A mentesség mindig a törvényi feltételekhez kötött.

A kapcsolódó áfa főszabály szerint nem vonható le

Adómentesség levonási joggal

Tipikusan a 89. § szerinti Közösségen belüli termékértékesítés és a 98. § szerinti export. A kimenő számlán nincs magyar áfa, a levonási jog főszabály szerint megmarad 121. §.

Adómentes ügylet, a levonási jog főszabály szerint megmarad

Fordított adózás

Az adó megfizetésére nem az eladó, hanem a vevő kötelezett. Belföldön ilyenek a 142. § meghatározott esetei. Határon átnyúló B2B szolgáltatásnál az adófizetés helyét és személyét a teljesítési hely szerinti ország szabályai rendezik; ha a szolgáltatás Magyarországon teljesül és a nyújtó itt nem letelepedett, a magyar 140. § lehet az adófizetési jogcím.

Az adót a vevő állapítja meg

2026-os alapadatA magyar alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2026-ban 20 millió forint 188. §. Az alanyi mentesség azonban nem jelenti azt, hogy minden nemzetközi ügylet automatikusan áfamentes.

Hol teljesül az ügylet?

Nemzetközi ügyletnél ez a döntő kérdés. Ha a teljesítés helye külföld, magyar áfa főszabály szerint nem keletkezik; ilyenkor azt kell megvizsgálni, ki és hol fizeti meg az adót.

Termék

  • Fuvar nélkül: ahol a termék a teljesítéskor található 25. §.
  • Fuvarral: ahol a fuvarozás megkezdődik 26. §.
  • Fel- vagy összeszereléssel: ahol az összeszerelés vagy üzembe helyezés történik 32. §.
  • Láncügyletnél: egyetlen értékesítéshez rendelhető a fuvar; a többi ügylet helyét ehhez képest kell meghatározni 27. §.

Szolgáltatás

  • B2B főszabály: a teljesítés helye a megrendelő gazdasági célú letelepedési helye 37. § (1).
  • B2C főszabály: a szolgáltató letelepedési helye 37. § (2).
  • Különös szabályok: például ingatlan, személyszállítás, árufuvarozás magánszemély részére, rendezvények, elektronikus szolgáltatások. Ezeket mindig a főszabály előtt kell ellenőrizni 39–46. §.
Gyakorlati sorrendElőbb teljesítési helyet állapíts meg, és csak utána keress adómentességet vagy fordított adózást. A „külföldi partner = áfa nélküli számla” szabály nem létezik.

Közösségen belüli termékértékesítés

Ha egy magyar vállalkozás terméket értékesít egy másik tagállambeli adóalanynak, és a termék igazoltan eljut egy másik tagállamba, az ügylet a feltételek teljesülésekor Magyarországon adómentes 89. §.

Közösségen belüli termékértékesítés számla adómentes KB értékesítés A Eladó Magyarország HU•••••••• B Vevő másik tagállam ottani közösségi adószám igazolt fuvarozás másik tagállamba (bárki szervezheti)
Kétszereplős ügylet: a magyar eladó adómentesen számláz, a vevő a saját tagállamában vallja az áfát.

Öt feltételt érdemes együtt ellenőrizni

  • a termék igazoltan elhagyja Magyarországot és egy másik tagállamba kerül;
  • a vevő más tagállamban adóalanyi minőségében jár el (vagy ott nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy);
  • a vevő közli az ott kiadott közösségi adószámát; a VIES-ellenőrzést célszerű elmenteni;
  • az eladó az ügyletet helyesen szerepelteti az összesítő nyilatkozatban. Az A60 hiánya vagy hibája az adómentességet kizárhatja, kivéve a törvény szerinti kimentési esetet 89. § (1a).
  • az eladó nem alanyi adómentes; alanyi adómentes eladó a 89. § (1) szerinti mentességet nem alkalmazhatja 90. § (1) a).

A számlát a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani 163. § (2) a).

Vevő megfelelő közösségi adószám nélkül számla magyar áfa A Eladó Magyarország HU•••••••• B Vevő másik tagállam nincs megfelelő VAT-ID a fuvar Magyarországról indul
A bemutatott, közösségi beszerzése után adófizetésre kötelezett vevőnél megfelelő közösségi adószám hiányában magyar áfa merül fel. A különleges jogállású vevők eltérő megítélését alább jelezzük.

Ha nincs megfelelő VAT-IDHa a vevő a teljesítéskor nem közöl másik tagállam által kiadott, megfelelő közösségi adószámot, a 89. § (1) szerinti mentesség nem alkalmazható. Általános szabályok szerint adózó magyar eladónál – mivel a fuvar Magyarországról indul – a teljesítési hely főszabály szerint belföld 26. §, ezért a számlán a termékre irányadó magyar áfát kell felszámítani. Ez a következtetés a közösségi beszerzése után adófizetésre kötelezett vevőre vonatkozik. Egyes különleges jogállású, közösségi beszerzés után adófizetésre nem kötelezett vevőknek történő értékesítés távértékesítés is lehet 12/B. §; náluk a teljesítési helyet külön kell vizsgálni. Ha a vevő később közöl VAT-ID-t, az esetleges korrekciót az adószám hatálya és a konkrét dokumentumok alapján külön kell vizsgálni.

Magánszemélynek másik tagállamba

Ez nem 89. § (1) szerinti Közösségen belüli adómentes értékesítés. Távértékesítésről akkor van szó, ha a fuvarozást az eladó maga vagy javára más végzi, ideértve az eladó közvetett részvételét is 12/B. §. Ilyenkor a 10 000 eurós közös uniós küszöb alatt bizonyos feltételekkel maradhat a magyar teljesítési hely, de választható a célországi adóztatás is; a küszöb felett főszabály szerint a célország áfája alkalmazandó, tipikusan OSS-en keresztül 29. §, 49/A. §.

Ha a magánszemély maga szállítja el a terméket, vagy a fuvart maga szervezi úgy, hogy abban az eladó közvetetten sem vesz részt, nincs távértékesítés: a teljesítési hely belföld 26. §, a számlán a termékre irányadó magyar áfa szerepel, OSS nélkül. Kivétel az új közlekedési eszköz, amelyre a 89. § (2) külön mentességet ad.

Kisvállalkozásnál külön ellenőrizendő a 2025-től működő határon átnyúló SME-mentesség is. Ennek alkalmazása opcionális és külön feltételekhez, köztük 100 000 eurós uniós árbevételi plafonhoz kötött.

Szolgáltatás határon át

B2B szolgáltatásnál főszabály szerint a megrendelő letelepedési helye dönt. Ezért egy magyar tanácsadó vagy könyvelő EU-s vállalkozásnak rendszerint magyar áfa nélkül számláz, míg magyar vállalkozásnak nyújtott szolgáltatás belföldön adóköteles. Ha azonban a szolgáltatást a vevő más országban működő, az ügyletben érintett állandó telephelye veszi igénybe, a telephely helye lehet meghatározó. Így nem minden esetben elegendő kizárólag a partner székhelyét nézni.

EU-s vállalkozás

A teljesítés helye a megrendelő tagállama 37. § (1). A magyar szolgáltató számláján nincs magyar áfa; az adót a megrendelő a saját tagállama reverse-charge szabályai szerint fizeti meg, uniós szinten a Héa-irányelv 196. cikkének megfelelően. A magyar 140. § nem ennek a kimenő ügyletnek a jogcíme. A számlán a „fordított adózás” kifejezést kell feltüntetni 169. § n), a számlát a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani 163. § (2) a), az ügyletet pedig az összesítő nyilatkozatban (A60) is szerepeltetni kell 4/A. sz. melléklet I. 1. e).

B2B reverse charge

EU-n kívüli vállalkozás

Főszabályos B2B szolgáltatásnál a teljesítés helye a harmadik ország. Ez nem adómentesség, hanem Magyarország területi hatályán kívüli ügylet.

Nincs magyar áfa

Gyakorlati példa

Szlovák fuvarozó, Budapest–Debrecen útvonal

Egy magyar cég szlovák fuvarozót bíz meg azzal, hogy Budapestről Debrecenbe vigyen árut. A fuvar nem lépi át a határt. Ki fizeti az áfát?

Szlovák fuvarozó belföldi fuvarja számla ? A Fuvarozó Szlovákia SK•••••••• B Megrendelő Magyarország HU•••••••• árufuvarozás Budapest → Debrecen, határátlépés nélkül
Megoldás
  • B2B árufuvarozásnál a főszabály érvényes: a teljesítés helye a megrendelő letelepedési helye, vagyis Magyarország 37. § (1).
  • A szolgáltató nem Magyarországon letelepedett, ezért a magyar megrendelő fizeti az áfát 140. § a).
  • A szlovák szolgáltató magyar áfa nélkül számláz, a magyar vevő pedig fizetendő adóként megállapítja és – levonási joga esetén – levonásba helyezi az adót. Az igénybe vett szolgáltatást az összesítő nyilatkozatban (A60) is szerepeltetni kell 4/A. sz. melléklet I. 1. f).
Ne keverd a főszabálybaIngatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnál az ingatlan helye, személyes részvételt biztosító rendezvénybelépőnél a rendezvény helye, személyszállításnál, valamint magánszemély részére végzett árufuvarozásnál külön teljesítésihely-szabályok működnek. B2B árufuvarozásnál ugyanakkor főszabály szerint a megrendelő letelepedési helye dönt a 37. § (1) alapján.

Export: a 90 és 360 napos szabály

Az EU-n kívülre értékesített termék adómentes lehet, ha a 98. § feltételei teljesülnek. A legfontosabb bizonyíték a kiléptetés igazolása.

0–90. nap

A termék a teljesítéstől számított 90 napon belül kilép az EU-ból, ezt a kiléptető hatóság igazolja, és a többi exportfeltétel is teljesül.

Adómentes export

91–360. nap

A 90 napos feltétel miatt az adómentesség először nem alkalmazható. Ha a többi feltétel teljesül, és a termék a teljesítéstől számított 360 napon belül igazoltan kilép, a fizetendő adó a számla módosításával utólag csökkenthető 98. § (5), 153/B. §.

Korrekció lehetséges

Kilépés 360 nap után

Ha a termék csak a teljesítést követő 360. nap után lép ki, a 98. § (5) szerinti utólagos adócsökkentés nem alkalmazható. A 360 nap a tényleges kilépésre, nem az igazolás kézhezvételére vonatkozik.

A 98. § (5) szerinti korrekció nem alkalmazható

DokumentációA közösségi adószám és az A60 itt nem feltétel. A vám- és kiléptetési dokumentáció viszont igen, és a határidőt a teljesítéstől kell számítani.

Háromszögügylet és láncügylet

Mindkettőnél több szereplő van, de nem ugyanaz a kérdés. Láncügyletnél azt keressük, melyik értékesítéshez tartozik az egyetlen fuvar. Háromszögügylettel pedig bizonyos háromszereplős EU-s láncban a köztes vállalkozás célországi áfaregisztrációja kerülhető el.

Láncügylet: csak egy ügylet mozog

Ha A elad B-nek, B pedig C-nek, de a termék közvetlenül A-tól C-hez megy, csak egy értékesítés lehet a fuvarhoz rendelt „mozgó ügylet” 27. §. A mozgó ügylet előtti értékesítések az indulási, az utána következők az érkezési helyen teljesülnek.

Ha a köztes szereplő fuvarozFőszabály szerint úgy kell tekinteni, hogy vevőként szervezi a fuvart, tehát a neki történő értékesítés mozog. Ha azonban az eladójával a fuvar indulási tagállama által kiadott adószámát közli, akkor a saját továbbértékesítése lesz a mozgó ügylet 27. § (2).

Láncügylet: csak egy ügylet mozog 1. számla mozgó ügylet: adómentes 2. számla érkezési országban adóköteles A Eladó indulási tagállam indulási ország adószáma B Köztes saját adószámán nem az indulási országé ▸ szervezi a fuvart C Vevő érkezési tagállam érkezési ország adószáma egyetlen közvetlen fuvarozás A-tól C-ig
Ha a köztes B szervezi a fuvart és nem az indulási ország adószámát adja meg, a neki történő értékesítés mozog. Ha az indulási ország adószámát közli, a saját továbbértékesítése lesz a mozgó ügylet.

Nem igaz az, hogy egy láncban „csak két ország adószáma szerepelhet”. A használt VAT-ID-t ügyletenként kell vizsgálni; harmadik tagállami adószám használata önmagában nem hibás, de külön adóztatási következményeket okozhat.

Hibás vagy helyes?

Német A → magyar B → szlovák C

B szervezi a fuvart, a termék közvetlenül Németországból Szlovákiába megy, B pedig a magyar közösségi adószámát használja.

Német A, magyar B, szlovák C 1. számla ? 2. számla ? A Eladó Németország DE•••••••• B Köztes Magyarország HU•••••••• ▸ szervezi a fuvart C Vevő Szlovákia SK•••••••• közvetlen fuvarozás Németországból Szlovákiába
Ügyletlogika
  • Főszabály szerint az A → B értékesítés a mozgó ügylet, mert B köztes szereplőként szervezi a fuvart, és nem a fuvar indulási államának – Németországnak – az adószámát közli 27. § (2).
  • A B → C értékesítés ezért a fuvar utáni, Szlovákiában teljesülő ügylet. Hibás lenne ezt egyszerűen magyar adómentes Közösségen belüli értékesítésként kezelni, hiszen az áru nem Magyarországról indul.
  • Ha a háromszögügylet feltételei a szlovák szabályok szerint teljesülnek (Héa-irányelv 141., 197. cikk), B elkerülheti a szlovák regisztrációt; ha nem, a szlovák áfakötelezettséget külön rendezni kell.
  • Ennek magyar feltétele, hogy B az ügyletet az összesítő nyilatkozatban háromszögügyletként jelölve szerepeltesse 4/A. sz. melléklet I. 1. d). Ellenkező esetben a magyar adószám használata miatt Magyarországon is beszerzés utáni adókötelezettség merülhet fel 51. § (1).
  • További feltétel, hogy B-nek a szlovák vevő részére kiállított számláján szerepeljen a „fordított adózás” kifejezés 169. § n), Héa-irányelv 197. cikk (1) c), 226. cikk 11a. pont. Ennek hiányában a háromszög-egyszerűsítés elveszhet, és az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint utólagos számlakorrekcióval sem pótolható.

Háromszögügylet: regisztrációs egyszerűsítés

Klasszikus példa: német A → magyar B → szlovák C, miközben a termék közvetlenül Németországból Szlovákiába megy. Ha a három fél három eltérő tagállami VAT-ID-val jár el, a fuvar az A → B értékesítéshez rendelhető (a fuvart A vagy B szervezi, és B nem az indulási ország adószámát közli), és a célország háromszög-szabályai teljesülnek, B tipikusan elkerülheti a szlovák áfaregisztrációt, és C számolja el a célországi adót. Ehhez B számláján fel kell tüntetni a „fordított adózás” kifejezést; enélkül az egyszerűsítés elveszhet.

Háromszögügylet 1. számla adómentes KB 2. számla C fizeti az adót A Eladó Németország DE•••••••• B Köztes szereplő Magyarország HU•••••••• ▸ szervezi a fuvart C Vevő Szlovákia SK•••••••• közvetlen fuvarozás Németország → Szlovákia
Háromszögügylet: ha a feltételek teljesülnek, a magyar B-nek nem kell Szlovákiában regisztrálnia. Magyar oldalon az A60-ban háromszögügyletként jelöli.

Fontos pontosításNem a társaság székhelye önmagában a döntő, hanem az ügyletben használt közösségi adószám és a törvényi feltételek. Egy EU-n kívüli székhelyű társaság sem zárható ki pusztán a székhelye miatt, ha megfelelő tagállami VAT-regisztrációval vesz részt. Feltétel viszont, hogy a köztes szereplő a célországban ne legyen letelepedett Héa-irányelv 141. cikk a). Ha a háromszög feltételei nem teljesülnek, vissza kell térni a láncügylet általános szabályaihoz.

Gyakori hiba: minden számla „nulla áfás”

Német eladó, két magyar közvetítő, olasz vevő; a termék közvetlenül Németországból Olaszországba megy, és mindhárom számla adómentes Közösségen belüli értékesítésként készül.

Hibásan számlázott láncügylet 1. számla adómentes? 2. számla adómentes? 3. számla adómentes? A Eladó Németország DE•••••••• B Köztes Magyarország HU•••••••• C Köztes Magyarország HU•••••••• D Vevő Olaszország IT•••••••• közvetlen fuvarozás Németországból Olaszországba
Egy fuvarhoz három közösségi adómentes számla: legalább kettő biztosan hibás.
  • Biztos hiba: egy fuvar csak egy értékesítéshez rendelhető, így legfeljebb egy értékesítés lehet ezen a jogcímen Közösségen belül adómentes 27. § (1). A mozgó ügylet előtti értékesítés Németországban, az utána következő Olaszországban teljesül 27. § (3). Ezek helyi áfakezelését külön kell meghatározni; fordított adózás esetén a számlán felszámított áfa nélkül is adóköteles lehet az ügylet.
  • Adószám-kockázat: a fuvar nem Magyarországról indul, ezért a magyar adószámon kiállított adómentes számla mögött nincs magyar teljesítési hely. Aki Németországban vagy Olaszországban értékesít, annak ott kell rendeznie az áfát; a mozgó ügylet vevőjénél pedig a magyar adószám használata miatt Magyarországon is beszerzés utáni adókötelezettség merülhet fel 51. § (1).

Két javítási irány van:

  • Regisztrációk a mozgó ügylethez igazítva: ha például a B–C ügylet mozog, B német adószámon vásárol német áfával és értékesít adómentesen Németországból, C pedig olasz adószámon vásárol (közösségi beszerzés Olaszországban), majd belföldi olasz értékesítést teljesít D-nek. Mivel C Olaszországban nem letelepedett, ezt az olasz szabályok szerint jellemzően D fizeti fordított adózással; ezt a célország szabályai alapján ellenőrizni kell.
  • Egyszerűsítés: ebben a láncban mindkét köztes szereplő magyar adószámon jár el, így nincs olyan három egymást követő szereplő, amely három különböző tagállam adószámával vesz részt. A háromszög-egyszerűsítéshez ezért az kell, hogy az egyik magyar szereplő kilépjen az ügyletből, vagy más tagállami adószámon járjon el; ezután a három szereplő háromszögügyletként számlázhat, ha annak feltételei teljesülnek.

Háromszög-egyszerűsítés négyszereplős láncban

Háromszög-egyszerűsítés négyszereplős láncban 0. számla · EXW német áfa 1. számla adómentes KB 2. számla háromszög, C fizet Első eladó Németország DE•••••••• A Eladó Németország DE•••••••• B Köztes Magyarország HU•••••••• ▸ szervezi a fuvart C Vevő Olaszország IT•••••••• közvetlen fuvarozás Németországból Olaszországba
Az első, német–német ügylet a mozgó ügylet előtt, Németországban teljesül. Az A–B–C szereplők közötti ügyletekre alkalmazható lehet a háromszög-egyszerűsítés.

A háromszög-egyszerűsítés hosszabb lánc megfelelő, három szereplőt érintő részében is alkalmazható, ha valamennyi feltétele teljesül. Az előző példától eltérően itt senkinek sem kell kilépnie a láncból, mert a mozgó ügylet körül három különböző tagállam adószámával eljáró szereplő áll (német A, magyar B, olasz C); a negyedik, német első eladó a mozgó ügylet előtt, Németországon belül értékesít. A magyar B szervezi a fuvart, és a magyar adószámát adja meg eladójának, ezért a neki történő értékesítés a mozgó ügylet 27. § (2). Az első, német–német értékesítés ezt megelőzi, tehát német belföldi, német áfával 27. § (3) a). Ez a 27. § (2)–(3) alapján következik, a paritástól függetlenül; az EXW paritás legfeljebb azt támasztja alá, hogy a fuvart nem az első eladó, hanem a lánc későbbi szereplője szervezi. Innen A–B–C háromszögként kezelhető, ha a célország szabályai szerint a feltételek teljesülnek, és B az A60-ban háromszögügyletként jelöli 4/A. sz. melléklet I. 1. d).

Figyelj ráA tagállami gyakorlat a négyszereplős láncoknál nem teljesen egységes. Nagyobb értékű vagy ismétlődő ügyletnél írásban rögzítsük előre a paritást, a fuvarszervezőt és a használt adószámokat.

Ha a lánc az EU-n kívül ér véget

Az alábbi ábra azt az esetet mutatja, amikor a román szabályok alapján a C–D értékesítés minősül exportnak. Az eltérő besorolás következményeit az ábra alatt külön bemutatjuk.

EU-n kívül végződő lánc 1. számla román áfa 2. számla román áfa 3. számla export A Eladó Románia RO•••••••• B Köztes Románia RO•••••••• C Köztes Magyarország román adószám nélkül ▸ szervezi a fuvart D Vevő Líbia harmadik ország közvetlen fuvarozás Romániából Líbiába
A bemutatott esetben a magyar C exportál, de nincs román adószáma, a beszállítója pedig román áfát számláz neki.

Hogy melyik ügylet mozog, azt az indulási tagállam szabályai döntik el. A magyar 27. § (2) logikája szerint, ha a köztes szereplő fuvaroz, főszabály szerint a neki történő értékesítés mozog, kivéve, ha az indulási állam adószámát közli az eladójával. Mivel a fuvar Romániából közvetlenül harmadik országba tart, a mozgó ügylet és az exportmentesség meghatározását a román szabályok alapján kell elvégezni. A magyar 27. § logikája szemléltetésként használható, de a román adószám megléte önmagában nem dönti el, hogy melyik értékesítés minősül exportnak.

  • Ha a román szabályok alapján C értékesítése minősül exportnak: az export teljesítési helye Románia, mert ott indul a fuvar Héa-irányelv 32. cikk, így C Romániában teljesít értékesítést. Román adószám nélkül C a kapott román áfát nem tudja levonni, és mivel Romániában értékesít, uniós visszatéríttetési eljárásban sem igényelheti vissza. Az áfa csak román regisztrációval és bevallással rendezhető, addig finanszírozási terhet és mulasztási kockázatot jelent.
  • Ha a román szabályok alapján a B–C értékesítés minősül exportnak: a román B–magyar C ügylet a mozgó ügylet, vagyis B exportál adómentesen, C továbbértékesítése pedig már az EU-n kívül teljesül. Ebben a felállásban B-nek nem kellene román áfát felszámítania.
TanulságA lánc indulása előtt rögzíteni kell, ki fuvaroz, ki az exportőr, és van-e a szükséges helyi adószám. Ha a magyar cég egy másik tagállamból exportál, az ügylet előtt ott kell regisztrálnia, szükség esetén pénzügyi képviselővel; a helyi áfát pedig az ottani bevallásában vonja le.
Gyakorló feladat

Horvát eladó, magyar köztes, horvát vevő

Irodabútort ad el egy horvát cég egy magyar kereskedőnek, aki továbbértékesíti egy másik horvát cégnek. A fuvart a magyar cég rendeli meg, a termék Horvátországon belül mozog, a fuvarokmányok belföldiek. Ki és hogyan számláz?

Horvát–magyar–horvát ügylet 1. számla ? 2. számla ? A Eladó Horvátország HR•••••••• B Köztes Magyarország HU•••••••• ▸ szervezi a fuvart C Vevő Horvátország HR•••••••• fuvarozás Horvátországon belül, belföldi fuvarokmánnyal
Megoldás
  • A termék nem lépi át a határt, így sem Közösségen belüli értékesítés, sem háromszögügylet nincs. Mindkét értékesítés Horvátországban teljesül 26. §.
  • A horvát eladó horvát áfával számláz a magyar kereskedőnek, aki szintén horvát belföldi értékesítést teljesít a horvát vevő felé.
  • Ehhez a magyar kereskedőnek horvát adószám kell, hacsak a horvát szabályok nem írnak elő fordított adózást a nem letelepedett eladó értékesítésére; ezt helyben ellenőrizni kell.
  • Az ügylet után magyar áfa nem keletkezik, és A60-ba sem kerül. A külföldön teljesített értékesítés ellenértékét azonban a magyar áfabevallás erre szolgáló sorában szerepeltetni kell. A beszerzést terhelő horvát áfa a levonási feltételek teljesülése esetén a horvát bevallásban, illetve – ha a visszatéríttetési eljárás feltételei fennállnak – ebben az eljárásban érvényesíthető. Utóbbi például akkor jöhet szóba, ha a továbbértékesítés után a horvát vevő fizeti az adót fordított adózással.

Közösségen belüli beszerzés

Ha egy magyar, normál áfaszabályok szerint működő vállalkozás más tagállamból vásárol terméket, amely Magyarországra érkezik, a beszerzés után jellemzően Magyarországon kell áfát megállapítania 19–20., 50., 63., 143. §. Ez nem a 140. § szerinti szolgáltatási fordított adózás.

Közösségen belüli termékbeszerzés számla adómentes, a vevő vallja A Eladó másik tagállam ottani közösségi adószám B Vevő Magyarország HU•••••••• fuvarozás Magyarországra
Mi vagyunk a vevő: a fizetendő és, ha jogosultak vagyunk rá, a levonható áfát is mi valljuk be.

Fizetendő áfa

A magyar vevő a közösségi beszerzés után maga állapítja meg a magyar adót.

Önadózás a vevőnél

Levonható áfa

Ha a beszerzés adóköteles tevékenységet szolgál és nincs levonási tilalom, ugyanaz az adó levonható is.

Gyakran adósemleges

A levonás azonban nem automatikus. Személygépkocsi, egyes üzemanyagok, élelmiszer, ital és más 124. § szerinti tételeknél korlátozás vagy tiltás lehet. Használt gépjárműnél pedig külön ellenőrizni kell, hogy az eladó nem különbözeti adózással értékesít-e.

Különleges beszerzőkAlanyi adómentes és más speciális jogállású beszerzőknél külön közösségi beszerzési szabályok és értékhatárok működnek. Ezeket a cikk ügyletazonosítója nem kezeli.

Ügyletazonosító

Egyszerű, kétszereplős ügyletekhez. Termékértékesítésnél az ügyletazonosító Magyarországról induló fuvarozást, fuvar nélküli értékesítésnél Magyarországon található terméket feltételez; külföldi raktárból történő értékesítésre nem használható. A különleges jogállású vevőknek történő közösségi értékesítéseket külön kell vizsgálni. Az alanyi adómentes státuszt felismeri, de az AAM-os ügyletek részletes megítélését nem végzi el. Nem kezeli a láncügyletet, háromszögügyletet, a határon átnyúló SME-mentességet, a különbözeti adózást, az új közlekedési eszközök és a fel- vagy összeszereléssel értékesített termékek különös szabályait, valamint valamennyi speciális szolgáltatást. Szolgáltatásnál a kiválasztott országban lévő, az ügyletben érintett letelepedési helyet feltételezi; más országban érintett állandó telephelynél külön vizsgálat szükséges. Ha ezek valamelyike érintett, külön vizsgálat szükséges.

Mit értékesítesz?
Válaszd ki az adatokat, és itt jelenik meg az eredmény.

Források és hatály

A cikk a 2007. évi CXXVII. törvény 2026. szeptember 15-től hatályos szövegére épül.

  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (a 2026. szeptember 15-től hatályos szöveg)
  • A Tanács 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottérték-adó rendszerről (Héa-irányelv; 2025. április 14-i egységes szerkezetű szöveg)
Jogi megjegyzésAz összefoglaló általános tájékoztatás. Egy konkrét ügylet megítélését befolyásolhatja a szerződés, a fuvarparitás, a használt adószám, a felek letelepedése, a termék vámtarifaszáma és a külföldi tagállam szabályozása is.

Frissítve: 2026. 10. 08. · Általános tájékoztatás, nem helyettesíti a konkrét ügylet egyedi vizsgálatát.