Közösségi értékesítés, szolgáltatás, export, háromszög- és láncügylet: a számlán sokszor nincs magyar áfa, de nem ugyanazért. A döntést mindig a teljesítési hely, az ügylet típusa és a résztvevők adójogi státusza határozza meg. A legfontosabb 2026-os szabályokat rövid példákkal és egy kétszereplős ügyletazonosítóval foglaljuk össze.
Először ezt a három kérdést tedd fel
Az áfakezelést nem az dönti el, hogy külföldi-e a partner vagy hogy a számlán szerepel-e áfa. Előbb az ügyletet kell minősíteni.
- Mi az ügylet? Termékértékesítés, szolgáltatás, Közösségen belüli beszerzés vagy más különös ügylet?
- Hol van a teljesítési hely? Ha nem Magyarországon, főszabály szerint magyar áfa sincs.
- Ha belföldön teljesül: egyenes adózás, adómentesség vagy fordított adózás alkalmazandó?
Adómentesség levonási jog nélkül
Ilyen lehet az alanyi adómentesség, illetve az Áfa tv. 85–86. §-a szerinti egyes egészségügyi, oktatási, pénzügyi vagy ingatlanügyletek. A mentesség mindig a törvényi feltételekhez kötött.
A kapcsolódó áfa főszabály szerint nem vonható le
Adómentesség levonási joggal
Tipikusan a 89. § szerinti Közösségen belüli termékértékesítés és a 98. § szerinti export. A kimenő számlán nincs magyar áfa, a levonási jog főszabály szerint megmarad 121. §.
Adómentes ügylet, a levonási jog főszabály szerint megmarad
Fordított adózás
Az adó megfizetésére nem az eladó, hanem a vevő kötelezett. Belföldön ilyenek a 142. § meghatározott esetei. Határon átnyúló B2B szolgáltatásnál az adófizetés helyét és személyét a teljesítési hely szerinti ország szabályai rendezik; ha a szolgáltatás Magyarországon teljesül és a nyújtó itt nem letelepedett, a magyar 140. § lehet az adófizetési jogcím.
Az adót a vevő állapítja meg
Hol teljesül az ügylet?
Nemzetközi ügyletnél ez a döntő kérdés. Ha a teljesítés helye külföld, magyar áfa főszabály szerint nem keletkezik; ilyenkor azt kell megvizsgálni, ki és hol fizeti meg az adót.
Termék
- Fuvar nélkül: ahol a termék a teljesítéskor található 25. §.
- Fuvarral: ahol a fuvarozás megkezdődik 26. §.
- Fel- vagy összeszereléssel: ahol az összeszerelés vagy üzembe helyezés történik 32. §.
- Láncügyletnél: egyetlen értékesítéshez rendelhető a fuvar; a többi ügylet helyét ehhez képest kell meghatározni 27. §.
Szolgáltatás
- B2B főszabály: a teljesítés helye a megrendelő gazdasági célú letelepedési helye 37. § (1).
- B2C főszabály: a szolgáltató letelepedési helye 37. § (2).
- Különös szabályok: például ingatlan, személyszállítás, árufuvarozás magánszemély részére, rendezvények, elektronikus szolgáltatások. Ezeket mindig a főszabály előtt kell ellenőrizni 39–46. §.
Közösségen belüli termékértékesítés
Ha egy magyar vállalkozás terméket értékesít egy másik tagállambeli adóalanynak, és a termék igazoltan eljut egy másik tagállamba, az ügylet a feltételek teljesülésekor Magyarországon adómentes 89. §.
Öt feltételt érdemes együtt ellenőrizni
- a termék igazoltan elhagyja Magyarországot és egy másik tagállamba kerül;
- a vevő más tagállamban adóalanyi minőségében jár el (vagy ott nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy);
- a vevő közli az ott kiadott közösségi adószámát; a VIES-ellenőrzést célszerű elmenteni;
- az eladó az ügyletet helyesen szerepelteti az összesítő nyilatkozatban. Az A60 hiánya vagy hibája az adómentességet kizárhatja, kivéve a törvény szerinti kimentési esetet 89. § (1a).
- az eladó nem alanyi adómentes; alanyi adómentes eladó a 89. § (1) szerinti mentességet nem alkalmazhatja 90. § (1) a).
A számlát a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani 163. § (2) a).
Magánszemélynek másik tagállamba
Ez nem 89. § (1) szerinti Közösségen belüli adómentes értékesítés. Távértékesítésről akkor van szó, ha a fuvarozást az eladó maga vagy javára más végzi, ideértve az eladó közvetett részvételét is 12/B. §. Ilyenkor a 10 000 eurós közös uniós küszöb alatt bizonyos feltételekkel maradhat a magyar teljesítési hely, de választható a célországi adóztatás is; a küszöb felett főszabály szerint a célország áfája alkalmazandó, tipikusan OSS-en keresztül 29. §, 49/A. §.
Ha a magánszemély maga szállítja el a terméket, vagy a fuvart maga szervezi úgy, hogy abban az eladó közvetetten sem vesz részt, nincs távértékesítés: a teljesítési hely belföld 26. §, a számlán a termékre irányadó magyar áfa szerepel, OSS nélkül. Kivétel az új közlekedési eszköz, amelyre a 89. § (2) külön mentességet ad.
Kisvállalkozásnál külön ellenőrizendő a 2025-től működő határon átnyúló SME-mentesség is. Ennek alkalmazása opcionális és külön feltételekhez, köztük 100 000 eurós uniós árbevételi plafonhoz kötött.
Szolgáltatás határon át
B2B szolgáltatásnál főszabály szerint a megrendelő letelepedési helye dönt. Ezért egy magyar tanácsadó vagy könyvelő EU-s vállalkozásnak rendszerint magyar áfa nélkül számláz, míg magyar vállalkozásnak nyújtott szolgáltatás belföldön adóköteles. Ha azonban a szolgáltatást a vevő más országban működő, az ügyletben érintett állandó telephelye veszi igénybe, a telephely helye lehet meghatározó. Így nem minden esetben elegendő kizárólag a partner székhelyét nézni.
EU-s vállalkozás
A teljesítés helye a megrendelő tagállama 37. § (1). A magyar szolgáltató számláján nincs magyar áfa; az adót a megrendelő a saját tagállama reverse-charge szabályai szerint fizeti meg, uniós szinten a Héa-irányelv 196. cikkének megfelelően. A magyar 140. § nem ennek a kimenő ügyletnek a jogcíme. A számlán a „fordított adózás” kifejezést kell feltüntetni 169. § n), a számlát a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani 163. § (2) a), az ügyletet pedig az összesítő nyilatkozatban (A60) is szerepeltetni kell 4/A. sz. melléklet I. 1. e).
B2B reverse charge
EU-n kívüli vállalkozás
Főszabályos B2B szolgáltatásnál a teljesítés helye a harmadik ország. Ez nem adómentesség, hanem Magyarország területi hatályán kívüli ügylet.
Nincs magyar áfa
Szlovák fuvarozó, Budapest–Debrecen útvonal
Egy magyar cég szlovák fuvarozót bíz meg azzal, hogy Budapestről Debrecenbe vigyen árut. A fuvar nem lépi át a határt. Ki fizeti az áfát?
Megoldás
- B2B árufuvarozásnál a főszabály érvényes: a teljesítés helye a megrendelő letelepedési helye, vagyis Magyarország 37. § (1).
- A szolgáltató nem Magyarországon letelepedett, ezért a magyar megrendelő fizeti az áfát 140. § a).
- A szlovák szolgáltató magyar áfa nélkül számláz, a magyar vevő pedig fizetendő adóként megállapítja és – levonási joga esetén – levonásba helyezi az adót. Az igénybe vett szolgáltatást az összesítő nyilatkozatban (A60) is szerepeltetni kell 4/A. sz. melléklet I. 1. f).
Export: a 90 és 360 napos szabály
Az EU-n kívülre értékesített termék adómentes lehet, ha a 98. § feltételei teljesülnek. A legfontosabb bizonyíték a kiléptetés igazolása.
0–90. nap
A termék a teljesítéstől számított 90 napon belül kilép az EU-ból, ezt a kiléptető hatóság igazolja, és a többi exportfeltétel is teljesül.
Adómentes export
91–360. nap
A 90 napos feltétel miatt az adómentesség először nem alkalmazható. Ha a többi feltétel teljesül, és a termék a teljesítéstől számított 360 napon belül igazoltan kilép, a fizetendő adó a számla módosításával utólag csökkenthető 98. § (5), 153/B. §.
Korrekció lehetséges
Kilépés 360 nap után
Ha a termék csak a teljesítést követő 360. nap után lép ki, a 98. § (5) szerinti utólagos adócsökkentés nem alkalmazható. A 360 nap a tényleges kilépésre, nem az igazolás kézhezvételére vonatkozik.
A 98. § (5) szerinti korrekció nem alkalmazható
Háromszögügylet és láncügylet
Mindkettőnél több szereplő van, de nem ugyanaz a kérdés. Láncügyletnél azt keressük, melyik értékesítéshez tartozik az egyetlen fuvar. Háromszögügylettel pedig bizonyos háromszereplős EU-s láncban a köztes vállalkozás célországi áfaregisztrációja kerülhető el.
Láncügylet: csak egy ügylet mozog
Ha A elad B-nek, B pedig C-nek, de a termék közvetlenül A-tól C-hez megy, csak egy értékesítés lehet a fuvarhoz rendelt „mozgó ügylet” 27. §. A mozgó ügylet előtti értékesítések az indulási, az utána következők az érkezési helyen teljesülnek.
Nem igaz az, hogy egy láncban „csak két ország adószáma szerepelhet”. A használt VAT-ID-t ügyletenként kell vizsgálni; harmadik tagállami adószám használata önmagában nem hibás, de külön adóztatási következményeket okozhat.
Német A → magyar B → szlovák C
B szervezi a fuvart, a termék közvetlenül Németországból Szlovákiába megy, B pedig a magyar közösségi adószámát használja.
Ügyletlogika
- Főszabály szerint az A → B értékesítés a mozgó ügylet, mert B köztes szereplőként szervezi a fuvart, és nem a fuvar indulási államának – Németországnak – az adószámát közli 27. § (2).
- A B → C értékesítés ezért a fuvar utáni, Szlovákiában teljesülő ügylet. Hibás lenne ezt egyszerűen magyar adómentes Közösségen belüli értékesítésként kezelni, hiszen az áru nem Magyarországról indul.
- Ha a háromszögügylet feltételei a szlovák szabályok szerint teljesülnek (Héa-irányelv 141., 197. cikk), B elkerülheti a szlovák regisztrációt; ha nem, a szlovák áfakötelezettséget külön rendezni kell.
- Ennek magyar feltétele, hogy B az ügyletet az összesítő nyilatkozatban háromszögügyletként jelölve szerepeltesse 4/A. sz. melléklet I. 1. d). Ellenkező esetben a magyar adószám használata miatt Magyarországon is beszerzés utáni adókötelezettség merülhet fel 51. § (1).
- További feltétel, hogy B-nek a szlovák vevő részére kiállított számláján szerepeljen a „fordított adózás” kifejezés 169. § n), Héa-irányelv 197. cikk (1) c), 226. cikk 11a. pont. Ennek hiányában a háromszög-egyszerűsítés elveszhet, és az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint utólagos számlakorrekcióval sem pótolható.
Háromszögügylet: regisztrációs egyszerűsítés
Klasszikus példa: német A → magyar B → szlovák C, miközben a termék közvetlenül Németországból Szlovákiába megy. Ha a három fél három eltérő tagállami VAT-ID-val jár el, a fuvar az A → B értékesítéshez rendelhető (a fuvart A vagy B szervezi, és B nem az indulási ország adószámát közli), és a célország háromszög-szabályai teljesülnek, B tipikusan elkerülheti a szlovák áfaregisztrációt, és C számolja el a célországi adót. Ehhez B számláján fel kell tüntetni a „fordított adózás” kifejezést; enélkül az egyszerűsítés elveszhet.
Gyakori hiba: minden számla „nulla áfás”
Német eladó, két magyar közvetítő, olasz vevő; a termék közvetlenül Németországból Olaszországba megy, és mindhárom számla adómentes Közösségen belüli értékesítésként készül.
- Biztos hiba: egy fuvar csak egy értékesítéshez rendelhető, így legfeljebb egy értékesítés lehet ezen a jogcímen Közösségen belül adómentes 27. § (1). A mozgó ügylet előtti értékesítés Németországban, az utána következő Olaszországban teljesül 27. § (3). Ezek helyi áfakezelését külön kell meghatározni; fordított adózás esetén a számlán felszámított áfa nélkül is adóköteles lehet az ügylet.
- Adószám-kockázat: a fuvar nem Magyarországról indul, ezért a magyar adószámon kiállított adómentes számla mögött nincs magyar teljesítési hely. Aki Németországban vagy Olaszországban értékesít, annak ott kell rendeznie az áfát; a mozgó ügylet vevőjénél pedig a magyar adószám használata miatt Magyarországon is beszerzés utáni adókötelezettség merülhet fel 51. § (1).
Két javítási irány van:
- Regisztrációk a mozgó ügylethez igazítva: ha például a B–C ügylet mozog, B német adószámon vásárol német áfával és értékesít adómentesen Németországból, C pedig olasz adószámon vásárol (közösségi beszerzés Olaszországban), majd belföldi olasz értékesítést teljesít D-nek. Mivel C Olaszországban nem letelepedett, ezt az olasz szabályok szerint jellemzően D fizeti fordított adózással; ezt a célország szabályai alapján ellenőrizni kell.
- Egyszerűsítés: ebben a láncban mindkét köztes szereplő magyar adószámon jár el, így nincs olyan három egymást követő szereplő, amely három különböző tagállam adószámával vesz részt. A háromszög-egyszerűsítéshez ezért az kell, hogy az egyik magyar szereplő kilépjen az ügyletből, vagy más tagállami adószámon járjon el; ezután a három szereplő háromszögügyletként számlázhat, ha annak feltételei teljesülnek.
Háromszög-egyszerűsítés négyszereplős láncban
A háromszög-egyszerűsítés hosszabb lánc megfelelő, három szereplőt érintő részében is alkalmazható, ha valamennyi feltétele teljesül. Az előző példától eltérően itt senkinek sem kell kilépnie a láncból, mert a mozgó ügylet körül három különböző tagállam adószámával eljáró szereplő áll (német A, magyar B, olasz C); a negyedik, német első eladó a mozgó ügylet előtt, Németországon belül értékesít. A magyar B szervezi a fuvart, és a magyar adószámát adja meg eladójának, ezért a neki történő értékesítés a mozgó ügylet 27. § (2). Az első, német–német értékesítés ezt megelőzi, tehát német belföldi, német áfával 27. § (3) a). Ez a 27. § (2)–(3) alapján következik, a paritástól függetlenül; az EXW paritás legfeljebb azt támasztja alá, hogy a fuvart nem az első eladó, hanem a lánc későbbi szereplője szervezi. Innen A–B–C háromszögként kezelhető, ha a célország szabályai szerint a feltételek teljesülnek, és B az A60-ban háromszögügyletként jelöli 4/A. sz. melléklet I. 1. d).
Ha a lánc az EU-n kívül ér véget
Az alábbi ábra azt az esetet mutatja, amikor a román szabályok alapján a C–D értékesítés minősül exportnak. Az eltérő besorolás következményeit az ábra alatt külön bemutatjuk.
Hogy melyik ügylet mozog, azt az indulási tagállam szabályai döntik el. A magyar 27. § (2) logikája szerint, ha a köztes szereplő fuvaroz, főszabály szerint a neki történő értékesítés mozog, kivéve, ha az indulási állam adószámát közli az eladójával. Mivel a fuvar Romániából közvetlenül harmadik országba tart, a mozgó ügylet és az exportmentesség meghatározását a román szabályok alapján kell elvégezni. A magyar 27. § logikája szemléltetésként használható, de a román adószám megléte önmagában nem dönti el, hogy melyik értékesítés minősül exportnak.
- Ha a román szabályok alapján C értékesítése minősül exportnak: az export teljesítési helye Románia, mert ott indul a fuvar Héa-irányelv 32. cikk, így C Romániában teljesít értékesítést. Román adószám nélkül C a kapott román áfát nem tudja levonni, és mivel Romániában értékesít, uniós visszatéríttetési eljárásban sem igényelheti vissza. Az áfa csak román regisztrációval és bevallással rendezhető, addig finanszírozási terhet és mulasztási kockázatot jelent.
- Ha a román szabályok alapján a B–C értékesítés minősül exportnak: a román B–magyar C ügylet a mozgó ügylet, vagyis B exportál adómentesen, C továbbértékesítése pedig már az EU-n kívül teljesül. Ebben a felállásban B-nek nem kellene román áfát felszámítania.
Horvát eladó, magyar köztes, horvát vevő
Irodabútort ad el egy horvát cég egy magyar kereskedőnek, aki továbbértékesíti egy másik horvát cégnek. A fuvart a magyar cég rendeli meg, a termék Horvátországon belül mozog, a fuvarokmányok belföldiek. Ki és hogyan számláz?
Megoldás
- A termék nem lépi át a határt, így sem Közösségen belüli értékesítés, sem háromszögügylet nincs. Mindkét értékesítés Horvátországban teljesül 26. §.
- A horvát eladó horvát áfával számláz a magyar kereskedőnek, aki szintén horvát belföldi értékesítést teljesít a horvát vevő felé.
- Ehhez a magyar kereskedőnek horvát adószám kell, hacsak a horvát szabályok nem írnak elő fordított adózást a nem letelepedett eladó értékesítésére; ezt helyben ellenőrizni kell.
- Az ügylet után magyar áfa nem keletkezik, és A60-ba sem kerül. A külföldön teljesített értékesítés ellenértékét azonban a magyar áfabevallás erre szolgáló sorában szerepeltetni kell. A beszerzést terhelő horvát áfa a levonási feltételek teljesülése esetén a horvát bevallásban, illetve – ha a visszatéríttetési eljárás feltételei fennállnak – ebben az eljárásban érvényesíthető. Utóbbi például akkor jöhet szóba, ha a továbbértékesítés után a horvát vevő fizeti az adót fordított adózással.
Közösségen belüli beszerzés
Ha egy magyar, normál áfaszabályok szerint működő vállalkozás más tagállamból vásárol terméket, amely Magyarországra érkezik, a beszerzés után jellemzően Magyarországon kell áfát megállapítania 19–20., 50., 63., 143. §. Ez nem a 140. § szerinti szolgáltatási fordított adózás.
Fizetendő áfa
A magyar vevő a közösségi beszerzés után maga állapítja meg a magyar adót.
Önadózás a vevőnél
Levonható áfa
Ha a beszerzés adóköteles tevékenységet szolgál és nincs levonási tilalom, ugyanaz az adó levonható is.
Gyakran adósemleges
A levonás azonban nem automatikus. Személygépkocsi, egyes üzemanyagok, élelmiszer, ital és más 124. § szerinti tételeknél korlátozás vagy tiltás lehet. Használt gépjárműnél pedig külön ellenőrizni kell, hogy az eladó nem különbözeti adózással értékesít-e.
Ügyletazonosító
Egyszerű, kétszereplős ügyletekhez. Termékértékesítésnél az ügyletazonosító Magyarországról induló fuvarozást, fuvar nélküli értékesítésnél Magyarországon található terméket feltételez; külföldi raktárból történő értékesítésre nem használható. A különleges jogállású vevőknek történő közösségi értékesítéseket külön kell vizsgálni. Az alanyi adómentes státuszt felismeri, de az AAM-os ügyletek részletes megítélését nem végzi el. Nem kezeli a láncügyletet, háromszögügyletet, a határon átnyúló SME-mentességet, a különbözeti adózást, az új közlekedési eszközök és a fel- vagy összeszereléssel értékesített termékek különös szabályait, valamint valamennyi speciális szolgáltatást. Szolgáltatásnál a kiválasztott országban lévő, az ügyletben érintett letelepedési helyet feltételezi; más országban érintett állandó telephelynél külön vizsgálat szükséges. Ha ezek valamelyike érintett, külön vizsgálat szükséges.
Források és hatály
A cikk a 2007. évi CXXVII. törvény 2026. szeptember 15-től hatályos szövegére épül.
- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (a 2026. szeptember 15-től hatályos szöveg)
- A Tanács 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottérték-adó rendszerről (Héa-irányelv; 2025. április 14-i egységes szerkezetű szöveg)
Frissítve: 2026. 10. 08. · Általános tájékoztatás, nem helyettesíti a konkrét ügylet egyedi vizsgálatát.